A magyar diplomácia vezetője aláhúzta: Magyarország akkor lehet sikeres, ha nyugat és kelet fele egyszerre nyit.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Budapest Global Dialogue rendezvényen tartott beszédében az új világrendről, a józan ész forradalmáról és az Európai Unió elszigetelődésének veszélyeiről beszélt. A magyar diplomácia vezetője szerint az elmúlt másfél évtized eseményeit, köztük a globális pénzügyi válságot, a 2015-ös migrációs hullámot, a koronavírus-járványt, valamint a jelenlegi ukrajnai és közel-keleti háborúk alapvető hatását vette át a világpolitika a globális biztonsági rendszeren keresztül. Ezek az események világossá tették, hogy a globális biztonság, ahogyan azt korábban ismertük, már nem létezik – véli a tárcavezető.
Ezt is ajánljuk a témában
„Zelenszkij játssza itt magát. Annyiszor ment fel bennem a pumpa emiatt, hogy annak a számát már nem tudom” – mondta el a Mandinernek a külügyminiszter.
Szijjártó szerint az új világrendet két dolog határozza meg: az egyik a józan és ésszerű gondolkodás forradalma, a másik pedig az Európai Unió elszigetelődése és lemaradása.
A józan ész forradalmának egyik legfontosabb jeleként a patrióta konzervatív gondolkodás globális térnyerését emelte ki, amelynek legmarkánsabb példája az Egyesült Államok új, patrióta szellemiségű vezetésének megjelenése. Ez a gondolkodásmód – amely a béke, a határvédelem és a hagyományos családi értékek fontosságát hangsúlyozza – szerinte a mainstream részévé válik, kiszorítva a korábbi liberális dominanciát felváltva.
A külügyminiszter kiemelte, hogy a béke, a tűzszünet és a tárgyalások fogalma újra legitimmé vált. Hangsúlyozta, hogy korábban azokat, akik a békéről beszéltek, gyakran megbélyegezték, de ma már Nyugat-Európában is egyre többen használják ezeket a kifejezéseket.
Emellett a határvédelem fontosságát is hangsúlyozta, kijelentve, hogy az illegális határátlépés nem emberi jogi kérdés, hanem bűncselekmény, amit ennek megfelelően kell kezelni. Szijjártó szerint a hagyományos családi értékek és a nemek biológiai alapú meghatározása is újra elfogadottá válhat.
A beszéd másik fő témája az Európai Unió elszigetelődése és gazdasági lemaradása volt. Szijjártó szerint az EU brüsszeli bürokratái és intézményei a világ újbóli blokkosodását szorgalmazzák, ami különösen káros Közép-Európára nézve. Emlékeztetett arra, hogy a hidegháborús blokkosodás idején a közép-európai országok évtizedeket veszítettek, és most sem engedhetik meg, hogy a globális gazdasági és politikai versenyben lemaradjanak.
Kritizálta az EU gazdasági döntéseit, különösen az Oroszország elleni szankciókat, amelyek szerinte tönkretették az európai gazdaságot. Hangsúlyozta, hogy az energiaellátás fizikai és nem ideológiai kérdés, és az EU szankciós politikája az energiaárak elszabadulásához, valamint a tagállamok függőségének növekedéséhez vezetett. Példaként hozta fel, hogy Magyarország szuverenitását éppen az energiamix és az energiahordozók diverzifikálásának nemzeti hatásköre biztosítja, amit szerinte az EU döntéshozói aláásnak.
Szijjártó szerint az EU hibája, hogy gazdasági kérdéseket túlpolitizál és ideologizál, például a kereskedelemben és a beruházásokban. Kiemelte, hogy az EU sikertelen a szabadkereskedelmi és beruházásvédelmi megállapodások terén, részben azért, mert ezeket genderkérdésekkel és más ideológiai szempontokkal keveri össze.
Magyarország helyzetét a globális politikai és gazdasági környezetben izgalmasnak nevezte, mivel az ország egyszerre vezeti a józan ész forradalmát és egyszerre része az EU-nak, amely viszont elszigetelődik. A kihívások kezelésére Szijjártó a gazdasági semlegesség stratégiáját javasolta, amelynek eredményeként Magyarország a nyugati és a keleti beruházások találkozási pontjává vált. Kiemelte, hogy az ország rekordszintű beruházásokat vonz, különösen az autóipar és az elektromos akkumulátorok gyártása terén, és Németország mellett az egyetlen olyan európai ország, ahol a három legnagyobb német autógyártó jelen van.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is kiáll a szuverenitása mellett, elutasítja az illegális bevándorlást, támogatja a családokat, és ellenáll a brüsszeli nyomásnak, amely egy bábkormány felállítását célozná. Kijelentette, hogy Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely nyíltan támogatja a békét és a tűzszünetet az ukrajnai háborúban, és továbbra is a nemzeti érdekekért küzd.
Fotó: Vajda János/MTI/MTVA
Ehhez azért még Magyarországnak is lesz egy-két szava.
Eszkalálódik az izraeli-iráni háború, mentik az embereket.
Könnyen lehet, hogy rosszul sül el a brüsszeli terv.
Ennek a tervnek biztos, hogy sokan nem fognak örülni.
Mind a három ország várja már az ukrajnai háború befejezését.
A nemzetgazdasági miniszter szerint valótlan adatok alapján született döntés az inkasszált összeg visszafizetéséről.
A megszokottól ismét eltérő időpontban tartják meg a Kormányinfót.
Két hatalmas olajtanker ütközött össze és gyulladt ki az Egyesült Arab Emírségek közelében. Bár nem történt szabotázs, az eset riadalmat keltett az olajpiacokon a Hormuzi-szoros stratégiai fontossága miatt.
